Az 1873-ban egyesített főváros első címere, ami 1990-től ismét Budapest címere

Az 1873-ban egyesített főváros első címere, ami 1990-től ismét Budapest címere. Eme jelenlegi címer érdekes módon megegyezik az 1873-ban egyesített főváros első címerével. 
A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany színű griffmadár (oroszlántestű sas) tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A fehér pólya a Dunát jelképezi. A felső, egytornyú várkastély Pest, az alsó, háromtornyú pedig Buda jelképe, Óbudát pedig ennek az alsó várnak a második kapuja jelképezi, Buda címerében csak egy kapu volt rajta. A korona a magyar államiságot jelképezi. A címer tartói közül az oroszlán a Szapolyai (Zápolya) János alatti időből való, a griff a korábbi pesti címerből való. A címer színei így a vörös, sárga (arany), kék, fehér (ezüst) lettek. Tervezője Friedrich Lajos festőművész volt.