További információk a képhez
1896 táján az Újépület a Bazilika kupolájából.
"Nájgebáj" (Neugebaude) volt a magyar ajkakon a neve a II. József császár-a "kalapos király"-által építtetett hatalmas és titokzatos Újépületnek. A mai szabadság tér helyén állott, s építésének kezdetekor senki sem tudta, mi célt fog szolgálni. Egy ideig a tüzérek kaszárnyája és a közös hadsereg katonai akadémiája volt, ámde a szabadságharc tragikus vége után a magyar hazafiak kemény börtöne és kivégzési helye lett. Itt halt vértanúhalált az első független, felelős miniszterelnök, Batthyány Lajos is. A kiegyezés után könyvnyomdává, majd árvaházzákívánták átalakítani az építményt. 1897-ben az utolsó tégláig lebontották.
A mai Szabadság teret 1786-ban Hülff Móricz Bálint pesti polgármester ajándékozta a katonai kincstárnak. A polgármestert később ezek után kidobták a Városházáról. (?...) A telken felépült kaszárnyabörtönt időközben lassan körbenőtték a lakóházak. A helyén Pálóczi Antal tervei szerint -a déli részen húzódó sétatérrel összevonva- épült meg a Szabadság tér. A neve nem a véletlen műve...!
Érdekesség még, hogy ekkor sem a Szent István Bazilika, sem az Országház messze nem voltak készen...
Hogy a legkönnyebb legyen behatárolni, hogy hol is volt pontosan, ahhoz mellékelem ez a térképrészletet Gyökhegyi Bánk jóvoltából.
"Nájgebáj" (Neugebaude) volt a magyar ajkakon a neve a II. József császár-a "kalapos király"-által építtetett hatalmas és titokzatos Újépületnek. A mai szabadság tér helyén állott, s építésének kezdetekor senki sem tudta, mi célt fog szolgálni. Egy ideig a tüzérek kaszárnyája és a közös hadsereg katonai akadémiája volt, ámde a szabadságharc tragikus vége után a magyar hazafiak kemény börtöne és kivégzési helye lett. Itt halt vértanúhalált az első független, felelős miniszterelnök, Batthyány Lajos is. A kiegyezés után könyvnyomdává, majd árvaházzákívánták átalakítani az építményt. 1897-ben az utolsó tégláig lebontották.
A mai Szabadság teret 1786-ban Hülff Móricz Bálint pesti polgármester ajándékozta a katonai kincstárnak. A polgármestert később ezek után kidobták a Városházáról. (?...) A telken felépült kaszárnyabörtönt időközben lassan körbenőtték a lakóházak. A helyén Pálóczi Antal tervei szerint -a déli részen húzódó sétatérrel összevonva- épült meg a Szabadság tér. A neve nem a véletlen műve...!
Érdekesség még, hogy ekkor sem a Szent István Bazilika, sem az Országház messze nem voltak készen...
Hogy a legkönnyebb legyen behatárolni, hogy hol is volt pontosan, ahhoz mellékelem ez a térképrészletet Gyökhegyi Bánk jóvoltából.
Jelenlegi és régebbi nevei:
1898-tól Szabadság tér, 1846-tól egy része Széchenyi sétatér (Promenad)- Forrás: Beküldte: Várkonyi Gertrúd, Cserna Károly vízfestménye
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak." ©