További információk a képhez
A Népszínház utca a Rókus kórház falától vette kezdetét, ami ekkoriban Flór (Márkus Emília) utca volt.
A háttérben a Magyar Királyi Technológiai Iparmúzeum épülete. Jobbra, az árnyékban a A későbbi Sajtóház. A kandeláberek még gázlámpákat tartanak. Ami pedig a képen látható „Gőzmozdonyos villamos" történetét illeti, álljon itt Gyökhegyi Bánk nagyszerű összefoglalója:
Fővárosi engedély a BVV gőzvontatású vasútjára, 1889. április 4.„Gőzmozdonyos villamos".
Budapest főváros közönsége az alább körülírandó gőzmozdonyú közúti vasútnak létesítését elhatározván, ezennel megengedi a „Budapest városi vasúti vállalat Siemens & Halske" helybeli bejegyzett közkereseti társaság a Budapest-főváros területén, a VIII. kerületben fekvő Rókus-kórház mellett, a Flór utcából kiindulva, a Népszínház utcán, Teleky téren és a Köztemető úton, továbbá a régi temető és a m.kir.államvasutak józsefvárosi pályaudvara között elvonuló Salgótarjáni úton, majd pedig a lapos dűlőn, a Külső Jászberényi és Maglódi úton át az Új köztemető főbejáratáig vezetendő s halott-szállítás, továbbá a nyilvános személy- és áruforgalom közvetítésére szolgálandó gőzmozdonyú közúti vasútnak, mint fővonalnak, - és ezen fővonalnak 47-ik szelvényétől a Külső Vaspálya utcán a szabadalmazott osztrák-magyar államvasút pályaudvara felé elágazó szárnyvonalnak megépítéséhez szükséges utca s egyéb közterületek a vasúti vágányok lefektetése céljára s használatul igénybe vehesse.
Köteles a vállalkozó társaság az engedélyezett vaspályát, mely kifejezés alatt úgy a fő, valamint a szárnyvonal is értetik azon időponttól számítandó 6 azaz hat hó alatt teljesen kiépíteni, amely időpontban a vaspálya kiépítésére szükséges városi és magánterületek a vállalkozó társaság rendelkezésére bocsájtatnak.
A jelen szerződés tárgyát képező vaspályára nézve a terület használati engedély a vaspálya üzembe vétele, vagyis a forgalom megnyitása napjától számítandó 40, szóval negyven évi időtartamra állapíttatik meg." A BVV-Siemens&Halske nevében Schwieger Henrik főmérnök, a főváros nevében Gerlóczy Károly h.polgármester
a magyar nyelvben járatlan Schwieger Henrik úrnak német nyelven lefordíttatván. Ezúton is óriási köszönet Gyökhegyi Bánknak!
Nemcsak a gőzhajtás volt a járat érdekessége: itt vetették be egyedüliként az ún. imperiálos – vagyis emeletes – kocsit. Kőbányára az I.osztályú jegy 20, a II. osztályú 15 krajcárba került, de az imperiálon 10 krajcárért lehetett utazni.
A vonalengedély leírásából is kiderül, hogy a végállomás nem a Blaha Lujza tér, ami azért sem lehetséges, mert a Népszínházat körülvevő közterület Blaha Lujza nevét csak 1918-tól (hivatalosan 1920-tól) kapta.
A háttérben még el sem kezdődött a László-ház építése a későbbi József körút és a Rákóczi út sarkán. A Corvin áruház helyén az előtte állt Apolló színpad és mozi sincs még...
Jelenlegi és régebbi nevei:
1919-től Népszínház utca, 1918-tól (hivatalosan 1920-tól) Blaha Lujza tér, 1874-től Népszínház utca, 1850-től Sertéskereskedő utca, 1838-tól Borstenviehhandler Gasse, 1817-től Fleischer Gasse (Hentes utca), A XVIII. században Sertésvásár utca, Baromvásár utca, Kereszturer Weg (Keresztúri út)Cimkék
1800-as évek vége, 1890-es évek, 1893, balos közlekedés, Blaha Lujza tér, BVV, fiakker, Flór utca, gázlámpa, Gőzmozdonyos villamos, József körút, Józsefváros, kandeláber, Kerepesi út, Klösz György, kockakő, Konflis, László-ház, lovaskocsi, Magyar Királyi Technologiai Iparmúzeum, Márkus Emília utca, napernyő, Nemzeti színház, Népszabadság székház, Népszínház, Népszínház utca, Palotanegyed, Rókus kórház, Sajtóház, Siemens & Halske villamos, telefon légvezeték, villamos váró pavilon- Forrás: Fortepan.hu (57554), orig: FORTEPAN, Fotó: Klösz György
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak." ©