További információk a képhez
Elnevezésének eredete nem egyértelmű.
Feltehetően az egykor szétfolyó gyógyvíz német elnevezésének magyar fordítása (Lochbad – magyarul lyuk- vagy gödörfürdő, innen lukas-fürdő) és Szent Lukács – akit hagyományosan a gyógyításhoz, orvosláshoz kötöttek – nevének összecsengése alapján kapta. Más elképzelések szerint a terület középkori tulajdonosának neve alapján (Lukász-fürdő) alakulhatott ki az elnevezés.
A mai fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok (Johanniták), majd a rodoszi és a máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, Szokoli Musztafa pasa kedvelt fürdőhelye volt, de a törökök a feltörő források energiáját a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben is hasznát vették, őrlő malmot is működtettek itt. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került.
1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A világ minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres gyógykúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán.
Jelenlegi és régebbi nevei:
1938-tól Árpád fejedelem útja, 1874-től Óbudai rakpart- Forrás: Fortepan.hu (32599), orig: PESTI BRÚNÓ
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak." ©