További információk a képhez
Nem egyértelműen Budapesthez kötődő kép, de...
Az utolsó "ARANYEMBER": Buzánszky Jenő. Eltávozott ő is...
Aki szereti a sportot, a focit, az igazi magyar focit, annak ismerős ez a név, ami mára már inkább: fogalom. 1925. május 3-án született Buzánszky Jenő. 1950-től hat éven át szerepelt a válogatottban, és tagja volt az 1952-ben, Helsinkiben olimpiát nyert csapatnak.
Az Aranycsapat legendás jobboldali hátvédje 1938-ban, tizenhárom évesen, a Dombóvári Vasutasban kezdte pályafutását. Innen 1946-ban egy évre a Pécsi VSK-hoz, aztán végül a Dorogi Bányászhoz került, ahol összesen 330 mérkőzésen lépett pályára. Ebből 274 meccs az első osztályban. Grosics Gyulával együtt került be a Dorogból a válogatottba. A sors érdekessége, hogy ők ketten maradtak utolsóként...
Beceneve:" Kazal" volt. Az aranycsapat védőinek leggyorsabbika volt.
1953-ban az Évszázad mérkőzésén, amelyen az Aranycsapat 6-3-ra legyőzte Angliát a Wembley Stadionban is ott volt. Aztán az 1954-es, németek ellen elveszített világbajnoki döntőben is a csapat tagja volt.
Dorog város díszpolgára lett, később a helyi stadiont is róla nevezték el.
2011-ben Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat két legendás labdarúgója a Parlamentben átvehette a Nemzet Sportolója kitüntetést.
Ui.: nekem még volt szerecsém találkozni vele. Tizen-valahány éve egy rangos budapesti teremtorna győzteseinek ő adta át a díjakat.
Igaz, nem az elsőt, de a másodikat nekünk:(City Night)!
Buzánszky Jenő, igazi focista társam: Nyugodj békében!
A tisztesség kedvéért, az Aranycsapat tagjai: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II László, Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula
Az utolsó "ARANYEMBER": Buzánszky Jenő. Eltávozott ő is...
Aki szereti a sportot, a focit, az igazi magyar focit, annak ismerős ez a név, ami mára már inkább: fogalom. 1925. május 3-án született Buzánszky Jenő. 1950-től hat éven át szerepelt a válogatottban, és tagja volt az 1952-ben, Helsinkiben olimpiát nyert csapatnak.
Az Aranycsapat legendás jobboldali hátvédje 1938-ban, tizenhárom évesen, a Dombóvári Vasutasban kezdte pályafutását. Innen 1946-ban egy évre a Pécsi VSK-hoz, aztán végül a Dorogi Bányászhoz került, ahol összesen 330 mérkőzésen lépett pályára. Ebből 274 meccs az első osztályban. Grosics Gyulával együtt került be a Dorogból a válogatottba. A sors érdekessége, hogy ők ketten maradtak utolsóként...
Beceneve:" Kazal" volt. Az aranycsapat védőinek leggyorsabbika volt.
1953-ban az Évszázad mérkőzésén, amelyen az Aranycsapat 6-3-ra legyőzte Angliát a Wembley Stadionban is ott volt. Aztán az 1954-es, németek ellen elveszített világbajnoki döntőben is a csapat tagja volt.
Dorog város díszpolgára lett, később a helyi stadiont is róla nevezték el.
2011-ben Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat két legendás labdarúgója a Parlamentben átvehette a Nemzet Sportolója kitüntetést.
Ui.: nekem még volt szerecsém találkozni vele. Tizen-valahány éve egy rangos budapesti teremtorna győzteseinek ő adta át a díjakat.
Igaz, nem az elsőt, de a másodikat nekünk:(City Night)!
Buzánszky Jenő, igazi focista társam: Nyugodj békében!
A tisztesség kedvéért, az Aranycsapat tagjai: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II László, Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula
Jelenlegi és régebbi nevei:
Aranycsapat- Forrás: Gyökhegyi Bánk, Fortepan, Fotó: Erky-Nagy Tibor
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak."