1950-es évek, Kőbányai út, a MÁV Északi Járműjavító. Kőbánya gyártelepei már a 19. század végétől a magyar ipar megteremtését és a gazdasági fejlődést szolgálták. A vasút kulcsszerepet játszott a teher- és személyszállításban, ezért a területet hamar behálózták a sínek. Nem véletlen, hogy itt alakult ki és terjeszkedett az Északi Főműhely, amely az ország legjelentősebb vasúti járműjavító telepévé vált 1867 és 2009 között. A Kőbányai úti gyártelep egy nagy és hét kisebb műhelyépületből állt. Fedett területén 20 mozdonyt és 31 kocsit lehetett elhelyezni, míg fedetlen része 259 kocsi befogadására volt alkalmas. Az épületegyüttest 1875-től Budapesti Főműhelynek hívják. A komplexum hamar kinőtte eredeti telkét, bővítését a főváros tanácsa 1883-ban engedélyezte, és Feketeházy János tervei alapján 1885-re megépült a nagy mozdonyműhely, a jelenlegi Eiffel-csarnok. 1890-re a Budapesti Főműhely az ország legnagyobb főműhelyévé nőtte ki magát, ekkortól kezdték ÉSZAKI-ként emlegetni.
Az ipari örökség eme kiemelt helyszínén nyílt meg az új Közlekedési Múzeum.
Jelenlegi és régebbi nevei:
1874-től Kőbányai út, 1811-től Steinbrucher Strasse (Kőfejtő utca)
Cimkék
1950-es évek,
autóbusz megálló,
Budapesti Főműhely,
Eiffel-csarnok,
FEKETEHÁZY JÁNOS-TERV,
fém szemétgyüjtő,
Kőbánya,
Kőbányai út,
kockakő,
Laposdűlő,
MÁV Északi Járműjavító,
postaláda,
rúd-korlát,
új Közlekedési Múzeum,
vörös csillag,
zárt pályás villamos
-
Forrás: Saját, a Volt egyszer egy Északi...kiállításon fényképezve
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak." ©