További információk a képhez
1890-es évek, Szentkirályi utca: az egykori Nemzeti Tornacsarnok épülete.
A magyar tornászat alapjait lerakó egyesületet Clair Ignác Testgyakorlati Intézetének tanítványai alapították 1863 szeptemberében Pesti Torna Egylet néven, Széchenyi Ödön gróf elnökletével. 1865-ben Matolay Elek ügyvéd, dr. Szontágh Ábris orvos közreműködésével megalapította a Pesti Torna Egyletet, amely két évvel később felvette a Nemzeti Tornaegylet nevet. Az egyesület fő feladatának tekintette a Nemzeti Tornacsarnok felépítését, melyet 1870 decemberében adtak át rendeltetésének Budapesten, az akkor még Ősz (Szentkirályi) utcában. Tervezte Kallina Mór. Az egylet célja: a tornázás gyakorlása és terjesztése, férfi és leány gyermekek tornáztatása, tornatanítók s tűzoltó gyakorló mesterek képzése, tűzoltás.
A Nemzeti Torna Egylet foglalkozott a korabeli sportok szinte valamennyi formájával (atlétika, torna, turisztika, korcsolyázás, vívás, stb.), de a testnevelés szempontjából az a felbecsülhetetlen érdeme, hogy Magyarországon keretei között kezdődött el a testnevelő tanárok képzése 1881-től: a tornatanítói tanfolyamok. Anyagát és a vizsgáztatás rendjét a Nemzeti Torna Egylet dolgozta ki, amelyet a kultuszminiszter hagyott jóvá. Ezeket a szabályokat 1884-ben a tornatanítónőkre is kiterjesztették, és ettől kezdve az egyesület jogot nyert arra, hogy diplomát adjon a polgári és a felsőbb iskolákban végzendő testnevelők tanítására. Az 1868-ban kodifikált népoktatási törvény kötelezővé tette az elemi iskolákban is a torna (testnevelés.) tanítását, így a Nemzeti Torna Egylet miniszteri támogatással tanfolyamonként 100 fő oktatót adott a közoktatás számára. A tornatanárképzésben ezt a monopol helyzetét a Nemzeti Torna Egylet 1920-ig megtartotta. Ekkor államosították a középiskolai tanárképzést, majd 1925-től pedig a Testnevelési Főiskola vette át a testnevelők képzését.
Az épület a későbbiekben az 1952-ben alakult Spartacus Sport Egyesület lett, amely a kisipari szövetkezeti dolgozók számára biztosította a sportolás lehetőségét.
A magyar tornászat alapjait lerakó egyesületet Clair Ignác Testgyakorlati Intézetének tanítványai alapították 1863 szeptemberében Pesti Torna Egylet néven, Széchenyi Ödön gróf elnökletével. 1865-ben Matolay Elek ügyvéd, dr. Szontágh Ábris orvos közreműködésével megalapította a Pesti Torna Egyletet, amely két évvel később felvette a Nemzeti Tornaegylet nevet. Az egyesület fő feladatának tekintette a Nemzeti Tornacsarnok felépítését, melyet 1870 decemberében adtak át rendeltetésének Budapesten, az akkor még Ősz (Szentkirályi) utcában. Tervezte Kallina Mór. Az egylet célja: a tornázás gyakorlása és terjesztése, férfi és leány gyermekek tornáztatása, tornatanítók s tűzoltó gyakorló mesterek képzése, tűzoltás.
A Nemzeti Torna Egylet foglalkozott a korabeli sportok szinte valamennyi formájával (atlétika, torna, turisztika, korcsolyázás, vívás, stb.), de a testnevelés szempontjából az a felbecsülhetetlen érdeme, hogy Magyarországon keretei között kezdődött el a testnevelő tanárok képzése 1881-től: a tornatanítói tanfolyamok. Anyagát és a vizsgáztatás rendjét a Nemzeti Torna Egylet dolgozta ki, amelyet a kultuszminiszter hagyott jóvá. Ezeket a szabályokat 1884-ben a tornatanítónőkre is kiterjesztették, és ettől kezdve az egyesület jogot nyert arra, hogy diplomát adjon a polgári és a felsőbb iskolákban végzendő testnevelők tanítására. Az 1868-ban kodifikált népoktatási törvény kötelezővé tette az elemi iskolákban is a torna (testnevelés.) tanítását, így a Nemzeti Torna Egylet miniszteri támogatással tanfolyamonként 100 fő oktatót adott a közoktatás számára. A tornatanárképzésben ezt a monopol helyzetét a Nemzeti Torna Egylet 1920-ig megtartotta. Ekkor államosították a középiskolai tanárképzést, majd 1925-től pedig a Testnevelési Főiskola vette át a testnevelők képzését.
Az épület a későbbiekben az 1952-ben alakult Spartacus Sport Egyesület lett, amely a kisipari szövetkezeti dolgozók számára biztosította a sportolás lehetőségét.
Jelenlegi és régebbi nevei:
1887-től Szentkirályi utca, 1874-től Ősz utca, 1780-as évektől Herbst GasseCimkék
1800-as évek vége, 1890-es évek, Clair Ignác, dr_ Szontágh Ábris, Józsefváros, Kallina Mór, Klösz György, Matolay Elek, Nemzeti Tornacsarnok, Nemzeti Tornaegylet, Ősz utca, Palotanegyed, Pesti Torna Egylet, Spartacus Sport Egyesület, Széchenyi Ödön, Szentkirályi utca, Testgyakorlati Intézete- Forrás: Fortepan.hu (82384), Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.060, www.kislexikon.hu, fotó: Klösz György
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak." ©